A családban a mézeskalácsos mesterség több mint 130 éves múltra tekint vissza. Az üknagyapa a Tápióságról Mohácsra telepedett, majd 1882-ban iparengedélyt kapott itt, s kezdte mesterségét gyakorolni, melyet aztán több generáción át örökített tovább. Az évek során a család székhelye Bóly lett, itt sütik tovább a környéken azóta híressé vált mézeskalácsot, mely mellett gyertyaöntéssel is foglalkoznak. Mézeskalácsaik számos kiállításon és vásáron szerepeltek előkelő helyen. Néhai Tárnoky Lajos, a mostani cégvezető nagyapja folytatta legtovább a családi hagyományt: 50 éven át, 1941-től 1991-ig. Azt követően 2015-ben bekövetkezett haláláig a mindennapi munkafolyamatokból aktívan részt vett, ezzel segítve az 1991-től már családi vállalkozássá lett üzem működését.

Cím: 7754, Bóly, Temető utca 1.

Tel: +36 20/346-61-03

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

Nyitva tartás: hétfő - péntek 7:30 - 12:00; 12:30 - 17:00 szombat 8:00 - 12:00

Batthyány-Montenuovo Kastély, Bóly

A jelenlegi kastély helyén a XVIII. században egy vadászkastély állott.

A jelenlegi kastély helyén a XVIII. században egy vadászkastély állott. A mai kastély épületét 1808-ban kezdték építeni klasszicista stílusban. Az építmény külsejében egyszerű, de belső berendezése annál nagyobb értéket képviselt a korábbi évszázadokban. Nevezetesek voltak azok a fekete empire bútorok, amelyek egykoron I. Napóleon szobáit díszítették. E híres kollekció néhány darabja sok hányódtatás után a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumba került. A kastélyban jelenleg szociális gyermekotthon működik, csak a hozzá tartozó 11 hektáros Kastélypark látogatható, amely természetvédelmi terület. Ez a település szívében található zöld sziget a pihenni- és sportolni vágyók paradicsoma.

Batthyány-Montenuovo Mauzóleum, Bóly

A mauzóleum építését Montenuovo Vilmos felesége, Batthyány Julianna grófnő rendelte el -ben. A neoromán neogót stílusú épület művészi kiképzésével a maga nemében országos viszonylatban is párját ritkítja. A bejárati ajtó két oldalán négy-négy oszlop áll vörös és fehér márványból. Az oszlopok egy-egy reliefcsoportot tartanak. Az épület belsejében, a bejárattal szemben látható a vörös márványból készült oltár. Az előtérben egyetlen oszlop tartja a kórust, a karzatot, és a kupolát Az épület falaiban kialakított sírhelyekben nyugszanak a Montenuovo családhoz tartozók földi maradványai.

Siklósi vár

Siklós Dél-Baranya és a Dráva-medence természeti, történelmi és kulturális értékekben egyik leggazdagabb települése. A város a Villányi-hegység ölelésében, a síkságból kiemelkedő dombot uraló vár köré épült. A siklósi vár az egyik legépebben megmaradt hadászati létesítmény, s egyben az egyik legjelentősebb magyar reneszánsz stílusú építmény. A Siklósi, a Gara és a Perényi család idejében nádori székhely volt.

A vár építészeti emlékei, kiállításai, a római hagyományokon alapuló szőlő- és borkultúra, a máriagyűdi Mária-kultusz megismerése különleges élményt jelent. Siklóson minden adott a pihenéshez, szórakozáshoz: a mediterrán jelleg, az emberek kedvessége, vendégszeretete, a látnivalók, a gasztronómiai kínálat és az évszázados borkultúra.

2009 őszén indult két ütemben a vár mintegy másfél milliárd forintos pályázati támogatásból megvalósuló rekonstrukciója.

A siklósi vár múzeumi szárnyainak korszerűsítésével többek között bemutathatóvá vált a műemlék – korábban látogatók elől elzárt – gótikus része, mely különleges üvegpadlós megoldást kapott. Természetesen nem maradt el a Dorottya-kert, a barbakán és a kápolna rekonstrukciója sem.

2011 tavaszától egy modern látogatóközponttal kiegészült felújított és megszépült vár fogadja a látogatókat.

 

Malkocs bej dzsámi

Malkocs bej dzsámiA dzsámit egy magas rangú török személyiség, Malkocs bej emeltette 1543 és 1565 között. Az évszázadok folyamán erősen megromlott az állaga. Felújításának színvonalát 1993-ban Europa Nostra-díjjal ismerték el.  Napjainkban múzeumként és imaházként egyaránt funkcionál.

 

Ferencesek temploma

Ferencesek templomaAz eredetileg Szent Annának (Szűz Mária édesanyjának) szentelt templom már 1333 körül itt állhatott, melyről egy írásos forrás tesz említést. Eredeti freskói ma is láthatók. A templom melletti ko¬lostorépületet az 1970-es évek második felében kerámia-alkotóműhellyé építették át.

A templom előzetes telefonos egyeztetés után látogatható. Tel.: +36 72/579-352

 

Szerb-ortodox templom

Szerb-ortodox templomA XV. században Siklóson letelepedett szerbek a hívők adakozásából 1738-ban templomot emeltek, amelyet a leégése után újjáépítettek. A copfstílusú épület ikonosztáza és berendezése 1800 körül készülhetett. Évtizedekig nagyon elhanyagolt állapotban volt, de ma már látogatható.

Máriagyűd, Magyarország egyik legjelentősebb és legkedveltebb zarándokhelye. A kéttornyú, barokk stílusú római katolikus kegytemplomot a XVIII. században építették ferences szerzetesek. A mai templom elődje egy Árpád-kori fatemplom volt, mely a török korban leégett. A gyakori imameghallgatások és a XVII. századi Mária-jelenések miatt régóta zarándokhely. Basilica Minor rangot a templom 2008-ban kapott. Máriagyűd a hazai szent helyeket összekötő Magyar Zarándokút végpontja.

Nyitva tartás:

Téli időszakban: 9:00 -16:30

Nyári időszakban: 8:30-18:30

Zarándokoknak előzetes bejelentkezés szükséges: Tel.: +36 72/579-000

honlap: www.mariagyud.hu

e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Turisztikailag kedvelt célpont a gyönyörű borvidék miatt, melyen Magyarország első Borútja vezet végig. A főút vonalát kétoldalról impozáns pincesor kíséri. A „Három folyó” kerékpáros túra útvonal kiépítése lehetőséget nyújt a borvidék kerékpáros megközelítésére. A borzarándokok évjárat és márka szerint válogatják boraikat, az igazán ínyencek a dűlő eredetére is kényesek. Szép időben a pincesor megtelik emberekkel, élettel, társasági központtá válik és agoraként funkcionál. Az enyhe íven kanyargó út menti pincék reggel és este a fény játéka révén eltérő arcukat mutatják. Az azonos rendben és stílusban épült pincesor egységes és rendezett képet mutat az idelátogatóknak. Az élmény feledhetetlen és egy életre szól...

A régészeti leletek itt a szőlőművelés régmúltjáról mesélnek. A 150 éves török uralom és az 1687-ben ellenük vívott utolsó küzdelem után a szőlőültetvények elpusztultak. Ekkor rácok (szerbek) telepedtek le a faluban, és a Kadarka meghonosításával a vörösbortermelés megalapítóivá váltak.

1770-től a németek betelepítésével változott meg alapvetően Villány korábbi népességének összetétele. A német szőlőmunkások magukkal hozták kedvenc szőlőfajtájukat, a Kékoportót.

1895-ben már 590 hold szőlőterülete volt a községnek, ám a XIX. századi Európán végigsöprő filoxéravész elpusztította a szőlőket. A villányi Teleki Zsigmond szőlőnemesítő nevéhez fűződik azoknak az ellenálló szőlőfajtáknak a kinemesítése, amelyeknek köszönhetően ismét megkezdődhetett Európa-szerte a szőlőültetvények újratelepítése.

Az utóbbi évtized mélyreható változásokat hoztak a térség szőlő- és borkultúrájában. Az itt élők elsőként alakítottak ki európai színvonalú, korszerű technológiát alkalmazó borászatokat.  A borturisztikai szolgáltatások száma közel félszáz. Villány főutcán lévő történelmi pincesoron is több borászat kínálja specialitásait. Érdemes ellátogatni a Bormúzeumba, melynek az egykori Teleki-pince ad otthont. Itt a borászat hagyományos szerszámaival, írásos és tárgyi emlékekkel, és közel száz esztendős borpalack matuzsálemekkel ismerkedhetnek meg a látogatók.

Főbb érdekességek:

Templomhegyi tanösvény

Bormúzeum

Pincesorok, Fő utca, Virágos

Római Katolikus Templom és Kálvária domb

Református Templom

Szerb templom

Nagyharsányi Szoborpark (2km)

Helytörténeti múzeum

Csatatér-Kilátó a villányi Templom-hegyen

Villánytól 3 km-re található, a Fekete-hegy keleti lábánál fekvő pincefalu, Villánykövesd, amely szintén a kerékpárút egyik látványos állomása. Látványosságát annak is köszönheti, hogy pincéi 3 szinten helyezkednek el. A védett, műemlék pincesor az ország egyik leglátványosabb műemlék együttese. Azt mutatja, hogy a múltban milyen jelentős szőlőtermesztés és borkészítés folyt a vidéken. A pincék jellegzetes színes kapui egész évben nyitva állnak a látogatók előtt, a látogatók megtekinthetik a borfeldolgozás éppen aktuális munkafázisait, szerszámait, megízlelhetik a gazdák és a természet munkáját dicsérő bor zamatát.

Ciszterci romkert

A gazdag királyi javadalmak révén országos jelentőségű kolostorba az alsó-ausztriai Heiligenkreuzból érkeztek az első szerzetesek.A Duna és a Sárvíz mocsarai közt elterülő Cikádor vad természeti környezete megfelelő helyszínt nyújtott a ciszterek hagyományos, missziós tevékenységéhez.Fejlesztették a szőlőművelést, tanították a rideg állattartásról az istállózó állattartásra való áttérést, és ők kezdték meg a vidék lecsapolását, amit azonban a tatárjárás megakasztott.A kolostor gazdasági jelentőségét mutatja, hogy pápa és a IV. Lateráni zsinat is foglalkozott a cikádori ciszterciek borügyleteivel. A háromhajós, majd 60 m hosszú (majdnem olyan hosszú volt, mint a pécsi székesegyház!) templom a rendi szokásoknak megfelelően egyenes szentélyzáródású volt, széles kereszthajóval.A tatárjárás során az apátság elpusztult, ezt követően csak 1347 körül kezdték meg az újjáépítését, régi fényét azonban soha többé nem nyerte vissza.Végleges hanyatlásnak 1420-tól indult, amikor a Délvidékről menekülő bencésekkel telt meg a kolostor, és élére bencés apát került.1475-től már mint a bátai bencés apátság tulajdonát említik. Az apátság és a körülötte kialakult település új elnevezése (Cikádor helyett Bátaszék) is az új tulajdonosokra utal. A török veszély közeledtével az apátságot átépítették, erődítmény jelleget adva neki.A török többször feldúlta, de Evlia Cselebi a XVII. században a dzsámivá átalakított keresztény templomot még nagyon szépnek látta.Az apátság és temploma a törökök kiűzését követően pusztult el véglegesen. Valter Ilona régész 1994-96-ban végzett ásatásai tisztázták az eredeti apátsági templom alapjait, melynek rekonstruált maradványait ma a Nagyboldogasszony templom melletti romkertben láthatjuk.

Római katolikus tempom

A több mint száz éve Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt neogótikus katolikus templom Magyarország második legmagasabb, 83 m magas tornyával uralja a környéket.A környék fontos idegenforgalmi nevezetessége, jelentőségét emeli a templom szomszédságában a 2001-ben felavatott az I. magyarországi ciszterci alapítású kolostor templomát bemutató romkert. A katolikus templom oratóriuma otthona az egyházművészeti kiállításnak.

Sárköz   a magyar népművészeti hagyománykincs egyik leggazdagabb központja.  A Duna szabályozása után a művelhető földterületek megnövekedésével, viszonylag jómódúvá  vált a lakosság, ezért pompás népviselet fejlődött ki, amely számos lehetőséget adott a díszes szőttesek, rojtkötések, csipkevarrások, hímzések kialakulására.

Báta többségében katolikus lakosságával sajátos helyet foglal el a  reformátusok lakta Sárközben a vallási különbözőségből eredő eltérő életmóddal, népszokásokkal, népviselettel.

A település önkormányzata - a 1980-as évek végén - felismerve a település hagyományainak, sajátos népi kultúrája megőrzésének és bemutatásának fontosságát, az Általános Művelődési Központ intézményén belül megalapította a Tájházat. Létrehozásának szorgalmazója a helytörténeti szakkör vezetője Kiss Lászlóné B.Tóth Erzsébet volt, aki a helytörténeti szakkör tanulói valamint a nyugdíjas klub bevonásával kezdte el Báta község területéről a hagyományos paraszti kultúra valamint a halászatból élő emberek tárgyi emlékeinek összegyűjtését.  A gyűjtés továbbra is folytatódik az időközben létrehozott Bátai Tájházért és Népi Kultúráért Közalapítvány segítségével. A  kiállítási tárgyak száma jelenleg mintegy 1800 db. A tárgyak nagy részét ellenszolgáltatás nélkül a falu lakói ajándékozták a közgyűjteménynek.

http://www.bata.hu/nevezetessegek_elemei/ismertetok/tajhaz.html

Szent Vér templom - zarándokhely
A régészeti leleteket Dercsényi Dezső értékelte művészettörténeti szempontból. A templomot 15. századinak vélte, késő gótikus átépítéssel. Mivel románkori régészeti leletet nem találtak, ezért feltételezte, hogy a Szt. László alapította apátság és a feltárt templom nem azonos. A templom közelében talált Árpád-kori sírok ma mégis inkább azt a vélekedést támasztják alá, hogy ezen a helyen kell keresnünk az apátság helyét.

Dunaszekcső Baranya megye északkeleti részén található. Mohács kistérségéhez tartozik. A község tagja a Mohács-Bóly Térségi Fehérborút Egyesületnek. A mai Dunaszekcső területén emelt római erődítmény mellett kialakult települést nevezték Lugio-nak, amely a rómaiak korában jelentős hely volt. Itt vezetett Pannónia római tartomány mentén az egyik legfontosabb transzkontinentális útvonal a limes mentén. Az itt épült erődítménynek stratégiai szempontból döntő jelentősége volt. Az évek folyamán különböző leletek kerültek elő a föld mélyéből, ezek közül is a legjelentősebb Marcus Aurelius császár bronz fejszobra.

A történelem során a régió, a megye életében fontos szerepet töltött be elsősorban földrajzi fekvése miatt. A különböző korok, népek fontos útjai áthaladtak rajta. Az előkerült leletek bizonyítják mindezt, melyek a Falumúzeumban megtalálhatók.

Manapság kiemelten kezelt terület az idegenforgalom fejlesztése. Jelentős a hétvégi házzal rendelkezők száma, bizonyítva a falu vonzerejét. Egyre többen foglalkoznak falusi vendéglátással, a kínálat egyre bővül. Jelentős hagyományokkal rendelkezik a szőlőtermesztés, a borkészítés. Gyakran mondják a visszatérő vendégek: „…Van valami varázsa a falunak, amely visszacsábítja azt, aki egyszer itt járt…”

Halász Ferenc emlékmúzeum: A múzeum névadója Halász Ferenc, Dunaszekcső nyugdíjas igazgató tanítója.

Az alapító

A mohácsi születésű, de magát mindig Nagynyárádinak valló mester, Sárdi János Bólyon tanulta a kékfestő szakmát, majd Újpesten képezte tovább magát. A saját műhelyét 1948-ban alapította és fejlesztette folyamatosan. Műhelyében a kékfestés minden művelete elvégezhető a hagyományos indigós festés, és a ma ismertebb indantrén festés is. A kékfestéshez elengedhetetlen mintadúc állományát is éveken keresztül gyarapította, részben vásárlással, részben saját maga által készített darabokkal. A műhelyben feleségével együtt dolgoztak, de gyakran segítettek gyermekei, unokái is. A hosszú ideig hátrányt jelentő önálló kisiparosként is megmaradt az iparos szakma elkötelezettjének, amit később sok formában elismertek. Munkájával a falunak is hírnevet szerzett, sok magyar és külföldi turista látogatta műhelyét és az évenként megrendezendő Kékfestő fesztivál is hozzá kötődik. Számos kitüntetést kapott, a Nagynyárád Díszpolgára címre nagyon büszke volt, de sok egyéb elismerésben is része volt Nívódíj, Művészeti díj, Népi iparművész, a Népművészet mestere, Az év kézművese, Aranytű és a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje. Emlegette, hogy még egy kitüntetést fog kapni, azt „fentről” és fából lesz. Sajnos ez is bekövetkezett, 2017. május elején 97 évesen elhunyt.

„Kékfestőnek lenni Isten áldása” mondás származik tőle, amit teljes szívvel úgy is gondolt, munkáiban az igényesség, a szakmaszeretet, a páratlan tudás és a szakmai elhivatottság tükröződik. Emberszeretetével, nyíltságával és humorával mindenkit megnyert. Szívesen mesélt a vendégeinek a szakmáról, magáról, a családjáról és mindenkit meg is tudott nevettetni a látogatása közben. Háza, műhelye ma is megtekinthető, a szakma művelése a családban folytatódik.

Somberek település Baranya megyében található Mohácstól 10 percre és az autópályától 5 percre. A tavat 2011. április 1-én nyitották meg a horgászok előtt. A 2000-es évek elején végzett történeti kutatások során kiderült, hogy itt az 1950-es években kubikus emberek már építettek egy tavat, így nem volt újdonság Somberek életében.

Víz típusa: völgyzáró gátas tó