Busójárás 2020 - programok

FEB
20

FEB
20

FEB
20

FEB
20

FEB
20

FEB
20

FEB
20

FEB
20

FEB
20
20.02.2020 17:00 - 18:00
ALMA együttes koncertje

FEB
20

FEB
20
20.02.2020 19:00 - 21.02.2020 0:00
Táncház a busókkal

FEB
21

FEB
21

FEB
21

FEB
21

FEB
21

FEB
21

FEB
21

FEB
21
21.02.2020 17:00 - 18:00
Glasovi zenekar koncertje

FEB
21

FEB
21

FEB
21

FEB
22

FEB
22

FEB
22

FEB
22
22.02.2020 10:00 - 16:00
Művész Busók - Buso umjetnici

FEB
22

FEB
22

FEB
22
22.02.2020 10:00 - 11:00
"Jankele udvar"

FEB
22

FEB
22

FEB
22

FEB
22

FEB
22
22.02.2020 15:20 - 16:00
"A legenda újraéled"

FEB
22

FEB
22
22.02.2020 16:00 - 16:30
Zora tánccsoport bemutatója

FEB
22
22.02.2020 16:30 - 17:30
Kis Kata zenekar koncertje

FEB
22
22.02.2020 17:30 - 18:30
Korona zenekar koncertje

FEB
22

FEB
22
22.02.2020 19:00 - 23:00
Magyar bál

FEB
22
22.02.2020 20:00 - 22:00
Délszláv táncház

FEB
23
23.02.2020 9:30 - 11:00
Ismerkedés a télűző busókkal

FEB
23
23.02.2020 10:00 - 11:00
"Kettő az egyben"

FEB
23
23.02.2020 10:00 - 11:00
Nemzetiségi néptáncműsor

FEB
23

FEB
23

FEB
23
23.02.2020 10:30 - 11:30
Sokac táncház

FEB
23

FEB
23
23.02.2020 12:00 - 13:00
Komsiluk együttes koncertje

FEB
23

FEB
23

FEB
23

FEB
23

FEB
23
23.02.2020 16:30 - 17:00
Farsangi koporsó vízrebocsátása

FEB
23

FEB
23

FEB
23
23.02.2020 20:00 - 22:00
Táncház a busókkal

FEB
24
24.02.2020 10:00 - 13:00
Kézműves foglalkozás gyerekeknek

FEB
24

FEB
24

FEB
25

FEB
25

FEB
25
25.02.2020 16:00 - 17:00
Szabad farsangolás a város utcáin

FEB
25
25.02.2020 17:00 - 17:30
Zora néptáncegyüttes műsora

FEB
25

FEB
25

Busójárás 2020 részletes program
A Mohácsi Busójárás programjai
  
:

Régi Busóálarc

 

Mohácson kevés olyan család van, akiknél nincs a szekrényben busóálarc. Az is biztos, hogy nehéz két egyformát találni. A szakszerű, igazán gondos tárolásra viszont a Kanizsai Dorottya Múzeum hívatott, melynek gyűjteményében 90 darab egyedi busómaszk található. Ezek közül jó néhány több, mint 100 évet megért, a 19. század végén, 20. század elején készült, az eredeti formákat és készítési módot leginkább őrző fa álarc.

A busók többsége csoportokba tömörül. Az utóbbi években a felvonulásos, jelmezes, városias jellegű karneválra 1000-1200 fő öltözik busónak, akik 58 önállóan szerveződő, zárt csoportközösséget alkotva alakítják jellemző rítusaikat. A busócsoportok érintettsége is többszintű, hiszen vannak akik zenészek, táncosok, vagy maszkfaragók is, akik alkalmilag más csoportokkal is rituális kapcsolatba kerülnek.

Ki lehetett busó?

Anno busónak kizárólag a a felnőtt férfiak öltözhettek be. A nők és a gyerekek maszkások lehettek, de busó maszkot nem viselhettek.

A legényeknek a férfikort elérve tanúbizonyságot kellett tenniük arról, hogy képesek társaik inkognitóját megőrizni, mind fizikai, mind erkölcsi erővel. Ennek próbája az ujjhúzás volt: középső ujjukat összeakasztották, egymást húzták. Az lett a győztes, aki jobban el tudta húzni a másikat. A busók birkózása erőpróba volt. Az inkognitó fontos volt. Akit felismertek a maskarában, az hazament és más maszkot, gúnyát öltött.

UNESCO világörökség lett a Busójárás

2009-ben felvették a mohácsi busójárást az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

Az UNESCO 2009. szeptember 28. és október 2. között tartott kormányközi bizottsági ülésén a világ minden tájáról érkezett 111 jelölésről döntöttek a jelzett időben.

A jankele a mohácsi busójárás másik jelmezes alakja a busón kívül. A szerepe elsősorban az, hogy távol tartsák az utcán sétálókat a busóktól, főleg a gyerekeket.

Jelmeze tulajdonképpen rongyokból áll, de a jankelénél még van egy zsák is, amely hagyományosan hamuval, liszttel, manapság inkább ronggyal vagy fűrészporral van megtöltve (de előfordul, hogy korommal, vagy valami keményebb tárggyal, pl. téglával, kővel, stb).

Busójárás története

A mohácsi sokacok híres népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg.

A mulatság régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott.

A busók kifordított szőrű bundát, szalmával kitömött gatyát, gyapjúból kötött cifra harisnyát, lábukon bocskort, fejükön fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett, birkabőrcsuklyás álarcot viseltek.

A Busó fűzfából  faragott maszkot viselő alak, akinek jellemző ruházata a bocskor, csizma, fehér vászongatya, a bundájával kifordított birkabőr derékban kötéllel vagy lánccal összekötve, melyre egy, vagy több kolomp van felaggatva, vállukon tarisznya.