Ciszterci romkert
A gazdag királyi javadalmak révén országos jelentőségű kolostorba az alsó-ausztriai Heiligenkreuzból érkeztek az első szerzetesek.A Duna és a Sárvíz mocsarai közt elterülő Cikádor vad természeti környezete megfelelő helyszínt nyújtott a ciszterek hagyományos, missziós tevékenységéhez.Fejlesztették a szőlőművelést, tanították a rideg állattartásról az istállózó állattartásra való áttérést, és ők kezdték meg a vidék lecsapolását, amit azonban a tatárjárás megakasztott.A kolostor gazdasági jelentőségét mutatja, hogy pápa és a IV. Lateráni zsinat is foglalkozott a cikádori ciszterciek borügyleteivel. A háromhajós, majd 60 m hosszú (majdnem olyan hosszú volt, mint a pécsi székesegyház!) templom a rendi szokásoknak megfelelően egyenes szentélyzáródású volt, széles kereszthajóval.A tatárjárás során az apátság elpusztult, ezt követően csak 1347 körül kezdték meg az újjáépítését, régi fényét azonban soha többé nem nyerte vissza.Végleges hanyatlásnak 1420-tól indult, amikor a Délvidékről menekülő bencésekkel telt meg a kolostor, és élére bencés apát került.1475-től már mint a bátai bencés apátság tulajdonát említik. Az apátság és a körülötte kialakult település új elnevezése (Cikádor helyett Bátaszék) is az új tulajdonosokra utal. A török veszély közeledtével az apátságot átépítették, erődítmény jelleget adva neki.A török többször feldúlta, de Evlia Cselebi a XVII. században a dzsámivá átalakított keresztény templomot még nagyon szépnek látta.Az apátság és temploma a törökök kiűzését követően pusztult el véglegesen. Valter Ilona régész 1994-96-ban végzett ásatásai tisztázták az eredeti apátsági templom alapjait, melynek rekonstruált maradványait ma a Nagyboldogasszony templom melletti romkertben láthatjuk.
Római katolikus tempom
A több mint száz éve Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt neogótikus katolikus templom Magyarország második legmagasabb, 83 m magas tornyával uralja a környéket.A környék fontos idegenforgalmi nevezetessége, jelentőségét emeli a templom szomszédságában a 2001-ben felavatott az I. magyarországi ciszterci alapítású kolostor templomát bemutató romkert. A katolikus templom oratóriuma otthona az egyházművészeti kiállításnak.
Sárköz a magyar népművészeti hagyománykincs egyik leggazdagabb központja. A Duna szabályozása után a művelhető földterületek megnövekedésével, viszonylag jómódúvá vált a lakosság, ezért pompás népviselet fejlődött ki, amely számos lehetőséget adott a díszes szőttesek, rojtkötések, csipkevarrások, hímzések kialakulására.
Báta többségében katolikus lakosságával sajátos helyet foglal el a reformátusok lakta Sárközben a vallási különbözőségből eredő eltérő életmóddal, népszokásokkal, népviselettel.
A település önkormányzata - a 1980-as évek végén - felismerve a település hagyományainak, sajátos népi kultúrája megőrzésének és bemutatásának fontosságát, az Általános Művelődési Központ intézményén belül megalapította a Tájházat. Létrehozásának szorgalmazója a helytörténeti szakkör vezetője Kiss Lászlóné B.Tóth Erzsébet volt, aki a helytörténeti szakkör tanulói valamint a nyugdíjas klub bevonásával kezdte el Báta község területéről a hagyományos paraszti kultúra valamint a halászatból élő emberek tárgyi emlékeinek összegyűjtését. A gyűjtés továbbra is folytatódik az időközben létrehozott Bátai Tájházért és Népi Kultúráért Közalapítvány segítségével. A kiállítási tárgyak száma jelenleg mintegy 1800 db. A tárgyak nagy részét ellenszolgáltatás nélkül a falu lakói ajándékozták a közgyűjteménynek.
http://www.bata.hu/nevezetessegek_elemei/ismertetok/tajhaz.html
Szent Vér templom - zarándokhely
A régészeti leleteket Dercsényi Dezső értékelte művészettörténeti szempontból. A templomot 15. századinak vélte, késő gótikus átépítéssel. Mivel románkori régészeti leletet nem találtak, ezért feltételezte, hogy a Szt. László alapította apátság és a feltárt templom nem azonos. A templom közelében talált Árpád-kori sírok ma mégis inkább azt a vélekedést támasztják alá, hogy ezen a helyen kell keresnünk az apátság helyét.
Dunaszekcső Baranya megye északkeleti részén található. Mohács kistérségéhez tartozik. A község tagja a Mohács-Bóly Térségi Fehérborút Egyesületnek. A mai Dunaszekcső területén emelt római erődítmény mellett kialakult települést nevezték Lugio-nak, amely a rómaiak korában jelentős hely volt. Itt vezetett Pannónia római tartomány mentén az egyik legfontosabb transzkontinentális útvonal a limes mentén. Az itt épült erődítménynek stratégiai szempontból döntő jelentősége volt. Az évek folyamán különböző leletek kerültek elő a föld mélyéből, ezek közül is a legjelentősebb Marcus Aurelius császár bronz fejszobra.
A történelem során a régió, a megye életében fontos szerepet töltött be elsősorban földrajzi fekvése miatt. A különböző korok, népek fontos útjai áthaladtak rajta. Az előkerült leletek bizonyítják mindezt, melyek a Falumúzeumban megtalálhatók.
Manapság kiemelten kezelt terület az idegenforgalom fejlesztése. Jelentős a hétvégi házzal rendelkezők száma, bizonyítva a falu vonzerejét. Egyre többen foglalkoznak falusi vendéglátással, a kínálat egyre bővül. Jelentős hagyományokkal rendelkezik a szőlőtermesztés, a borkészítés. Gyakran mondják a visszatérő vendégek: „…Van valami varázsa a falunak, amely visszacsábítja azt, aki egyszer itt járt…”
Halász Ferenc emlékmúzeum: A múzeum névadója Halász Ferenc, Dunaszekcső nyugdíjas igazgató tanítója.
