A különböző alakoskodó szokások – amelyek valaha az egész világon ismertek voltak, és általában a földművelő társadalmakhoz kötődtek – a tél/sötétség/gonosz elűzését, illetve a fény/tavasz eljövetelét kívánták elősegíteni, emellett művelői úgy tartották, hogy azok a termékenység befolyásolására is alkalmasak. Ezek a szokások Európa szinte minden országában ismertek voltak, de legfőképp a Balkánon, illetve a Kárpát-Pannon-térségben terjedtek el.
A farsangi alakoskodó szokások az idők folyamán sokat változtak, területenként, népenként, népcsoportonként különböző formái alakultak ki – néhány alapvető elemük azonban szinte a mai napig megmaradt. Az egyik ilyen elem az átváltozást szimbolizáló átöltözés, a másik pedig a gonosz elűzésére szolgáló zajkeltés, amely többnyire kolompokkal történik.
A télbúcsúztató-tavaszváró népszokások Európa egymástól nagyon távol eső területein tipológiailag nagyon hasonló jegyeket mutatnak. Sok helyen szalmába öltöztetett emberek személyesítik meg a telet, vagy állatbőrbe öltözött maskarák, nagy vörös orrú fa maszkos alakok üldözik az asszonyokat, lányokat, illetve mindenhol szerepe van a zajkeltésnek és a megszemélyesített halál alakjának.
A mohácsi Busójárás hagyományának több balkáni és mediterrán párhuzama van (pl. Bulgária – ’babugeri’, ’sourvakari’, Horvátország – ’zvončari’, ’dondolaši’, Szlovénia – ’kurenti’, Olaszország – ’mamutzones’, Spanyolország – ’hartza’, stb.) A dél-európai tavaszváró pásztorszokásokban fellelhető hasonlóságok és analógiák világossá teszik, hogy a Busójárás egy nagyon mély, nemcsak a középkorig, hanem még korábbra visszanyúló, és egy földrajzilag nagyobb régióban elterjedt szokáshagyomány része.
A Busójárás tehát a századokon átívelő, ősi gyökereit megőrző, mégis dinamikusan változó és épp emiatt máig életképes szellemi kulturális örökség tökéletes példája, mely rámutat arra, hogy a nyilvánvaló és jól látható különbségek ellenére Európa – de különösen Közép-, és Dél-Európa, valamint a Balkán – népeit milyen szoros kulturális kapcsolatok kötik össze.
Képek forrása:
Busó: álarca faragott, fából készült, ruházata kozsuh – Mohács, 1930. – Vitéz dr. Horváth Kázmár felvétele – KDM Fotótár
A felvonuló busók egyik csoportja – Mohács, 1930. – Vitéz dr. Horváth Kázmér felvétele – KDM Fotótár
Szöveg forrása:
Ferkov Jakab: A nemzetiségek kultúraátadási sajátosságai Mohács példáján. Forrás folyóirat 47:7–8., 2015., 142−159.
Hoppál Mihály: Maszkok Európában. In: Hoppál Mihály (szerk.): Népek – Maszkok – Európa. A busójárás Európai háttere. Európai Folklór Intézet, Bp., 2011., 9-20.
