Az intézmény kiemelte, hogy a mohácsi csata 500. évfordulójának 2026-ban esedékes méltó megünneplése egész Magyarország számára fontos; a várható ünnepségsorozat legfontosabb helyszíne a Mohácsi Nemzeti Emlékhely lesz. Azt írták, a sírkertben található, a park 1976-os megnyitására elkészült 120 fa sírjel és szobor állapota az elmúlt 40 évben jelentősen leromlott az időjárás és a kártevők miatt, több közülük balesetveszélyessé vált. A felkészülés jegyében ezért idén megkezdődik a szobrok restaurálása a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával. Korábban három, az elmúlt héten pedig tíz további szobrot már ki is emeltek a helyéről, azokat a restaurálás idejére Budapestre szállítják. A helyreállítási munkálatokat olyan szakemberek végzik, akik Kő Pál, a szobrok alkotójának tanítványai, kollégái voltak. A sírkertben két faépítmény – a harangláb és a kereszt – javítási munkáit szintén megkezdik, előbbit a Miniszterelnökséghez benyújtott pályázat segítségével. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága tavaly nyáron közölte az MTI-vel, hogy antropológusok és régészek közreműködésével megkezdődött az emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálata is. A feltárás célja, hogy a hős katonák fél évezreddel a csata után méltó módon kapják meg a végtisztességet. Az igazgatóság tavaly decemberi tájékoztatása szerint a pécsi központú Janus Pannonius Múzeum régészei és a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusai a nemzeti park kezdeményezésére, az Agrárminisztérium támogatásával végzik el az emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálatát, a munkálatok egészen 2025-ig zajlanak. Az intézmény korábban közölte azt is, hogy egy teljesen új interaktív kiállítás keretében – így a legújabb antropológiai, régészeti, történészi kutatások eredményeit felhasználva – mutatnák be a jövőben a látogatóknak a magyarság egyik legfontosabb, sorsfordító történelmi eseményét.
