Felföldi László pécsi megyéspüspök – a Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye korábbi általános helynöke, a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház volt plébánosa –, püspökké szentelése és a beiktatási szentmise 2021. január 6-án, szerdán, Vízkereszt ünnepén 10.30-kor kezdődik a Pécsi Székesegyházban.
A főszentelő lesz Erdő Péter bíboros, a társszentelők pedig: Michael August Blume érsek, apostoli nuncius és Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök.A világjárvány okozta veszélyhelyzet miatt a szertartáson kizárólag a meghívott vendégek vehetnek részt. A szentmisét a Pécsi Egyházmegye élőben közvetíti a weboldalán, YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán, valamint ezt megosztva az egyházmegyénk facebook oldalán, így az események az otthon maradók is részesei lehetnek.
Az utolsó pécsi püspökszentelés
„Akik az utolsó pécsi püspökszentelés tanúi voltak, aligha van még életben valaki közülük.” Az alábbiakban a Pécsi Egyházmegyei Levéltár összeállítása olvasható az utolsó pécsi püspökszentelésről.
„Az utolsó pécsi püspökszentelés” – ezzel a címmel jelent meg írás a Pécsi Katolikus Tudósitó 1926. május 1-i számában, [1] annak apropóján, hogy öt nappal később került sor a pécsi székesegyházban Virág Ferenc püspökké szentelésére. Az a bizonyos utolsó pécsi konszekráció pedig 1850-ben volt, vagyis Virág szentelését megelőzően 76 évvel. A cikk így kezdődik: „Akik az utolsó pécsi püspökszentelés tanúi voltak, aligha van még életben valaki közülük.” Ez a megállapítás fokozottan igaz a jelenlegi helyzetre, ugyanis pár nap múlva, Urunk megjelenésének főünnepén újra sor kerül erre az ünnepi eseményre az egyházmegye székesegyházában, amelyet megelőzően az utolsó pécsi püspökszentelésre 1926-ban került sor, vagyis 94 évvel ezelőtt.
Virág Ferenc püspökké szentelése
Egy egyházmegye életében mindig örömteli esemény egy új püspök kinevezése. Az pedig külön öröm, ha szentelésére abban az egyházmegyében kerül sor, amelybe kinevezték. Erre a hazai egyháztörténelemben nem sok példa van. Az említett 1850. esztendőben például kétségtelenül volt püspökszentelés – ráadásul kettős – a pécsi székesegyházban, de mindkét szentelendő más-más egyházmegye élére került főpásztornak: Karner Antal győri, Ranolder János pedig veszprémi püspök lett. [2] Hogy 1850 előtt mikor volt (ha egyáltalán volt) utoljára püspökszentelés a pécsi székesegyházban? Ez további kutatást igényel.
1850 és 1926 között tehát nem került sor püspökszentelésre Pécsett, pedig Scitovszky Jánostól (1850) Virág Ferencig (1926) volt még öt püspöke az egyházmegyének, de egyiket sem itt szentelték: Girk Györgyöt (1853–1868) Kalocsán 1838-ban, Kovács Zsigmondot (1869–1877) Esztergomban 1869-ben, Dulánszky Nándort (1877–1896), aki székesfehérvári megyéspüspökként kapott kinevezést a pécsi egyházmegye élére, 1875-ben szentelték Esztergomban. A sorban következő Hetyey Sámuelt (1897–1903) – Kovács Zsigmondhoz hasonlóan – ugyan lehetett volna Pécsett szentelni, hiszen prímási irodaigazgatóból lett pécsi püspök, de erre a budavári prímási palota kápolnájában került sor 1898-ban, míg beiktatására és székfoglalójára már természetesen a pécsi székesegyházban. Utána következett Zichy Gyula (1905–1926), akit Rómában szentelt püspökké X. Pius pápa 1905-ben, mivel Zichy kinevezésekor éppen a Vatikánban teljesített szolgálatot. Őt pedig Virág Ferenc (1926–1958) követte, aki pécsi egyházmegyés papból, szekszárd-belvárosi plébánosból lett pécsi püspök, őt már Pécsen szentelték a helybeli egyházmegye számára.
Az 1926–2020 közötti időszak még hosszabb, ez idő alatt Virág Ferenctől az újonnan kinevezett pécsi püspökig, Felföldi Lászlóig négy megyéspüspöke és egy segédpüspöke volt az egyházmegyének, de mindegyiket máshol szentelték: Rogács Ferencet (1958–1961) 1948-ban Szombathelyen, Cserháti Józsefet (1964–1989) 1964-ben Budapesten, Mayer Mihályt (1989–2011) 1989-ben Esztergomban, Udvardy Györgyöt (2011–2020) 2004-ben Esztergomban, Belon Gellért segédpüspököt (1982–1987) pedig 1982-ben szintén Esztergomban.
E rövid összefoglaló fényében ezért különösen örömteli esemény, hogy az új pécsi püspököt 94 év elteltével saját egyházmegyéjének főtemplomában, a pécsi székesegyházban fogják konszekrálni és beiktatni a püspöki székbe [3].
[1] Pécsi Katolikus Tudósitó, IV. évfolyam (1925–1926), 6. szám (1926. május 1.) Ugyanebben a számban olvasható egy rövid összefoglaló a püspökszentelés szertartásáról is, amely máshogy nézett ki akkoriban, mint ma.
[2] Püspöki Hivatal: Functiones ordinis episcopalis in dioecesi Quinque-Ecclesiensi ab anno 1839 praesusceptae. 1850. május 12-i bejegyzés.
[3] A szentmisével egybekötött szertartás két részből állt: szentelés (consecratio) és székfoglalás (inthronisatio), amikor a már felszentelt püspök elfoglalta a püspöki trónt. A pécsi püspöki katedra érdekessége, hogy nem címerrel, hanem a Jó Pásztor domborműve alatt egy újszövetségi passzussal van ellátva: „»attendite universo gregi«” – magyarul: „»vigyázzatok az egész nyájra«”. Az idézetből (ApCsel 20,28) azonban két szó kimaradt, Szent Pál apostol felhívása ugyanis egész pontosan így szól: „»attendite vobis et universo gregi«”, vagyis „»vigyázzatok magatokra és az egész nyájra«”.
- január 02.
Pécsi Egyházmegyei Levéltár
forrás: pecsiegyhazmegye.hu
