• Mohács
  • Kikapcsolódás
      • Back
      • Aktív turizmus
          • Back
          • Kerékpározás
          • Hajózás
          • Horgászat
          • Kajak-kenu
          • E-Rollerek
          • Duna Safari
      • Uszoda
      • Borkultúra
      • Lábasház
      • Duna
      • Környék
          • Back
          • Siklós
              • Back
              • Máriagyűd
          • Nagynyárád
          • Villány
              • Back
              • Villánykövesd
          • Bátaszék
              • Back
              • Báta
              • Dunaszekcső
          • Bóly
  • Látnivalók
      • Back
      • Műemlékek
          • Back
          • Látogatható műemlékek
      • Kanizsai Dorottya Múzeum
      • Települési értéktár
      • Busóudvar
      • Szobrok
      • Szent Miklós Vízi- és Taposómalom
      • Mohács Nemzeti Emlékhely
      • Sokac ház
      • Nyitott műhelyek
          • Back
          • Rosta Endre
          • Lakatos László
          • Szent Miklós Vizimalom
  • Eseménynaptár
      • Back
      • Hagyományos rendezvények
  • Szállások
  • Busójárás
      • Back
      • Ismertető
      • Térkép
      • Történelem
  • Kapcsolat
      • Back
      • Tourinform

Farsang

A ’farsang’ a téli ünnepkört záró, téltemető-tavaszváró rítusok, maszkos alakoskodások, köszöntők összefoglaló megnevezése.

A farsanghoz a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány kapcsolódik. Legjellemzőbb eseménye az álarcos, jelmezes alakoskodás, amely majdnem minden farsangi szokásban előfordul.

Bővebben: Farsang

Busójárás Európában

A Busójárás európai párhuzamai

A különböző alakoskodó szokások – amelyek valaha az egész világon ismertek voltak, és általában a földművelő társadalmakhoz kötődtek – a tél/sötétség/gonosz elűzését, illetve a fény/tavasz eljövetelét kívánták elősegíteni, emellett művelői úgy tartották, hogy azok a termékenység befolyásolására is alkalmasak. Ezek a szokások Európa szinte minden országában ismertek voltak, de legfőképp a Balkánon, illetve a Kárpát-Pannon-térségben terjedtek el.

Bővebben: A Busójárás európai párhuzamai

Ki lehetett busó?

  • Busójárás

Ki lehetett busó?

Anno busónak kizárólag a a felnőtt férfiak öltözhettek be. A nők és a gyerekek maszkások lehettek, de busó maszkot nem viselhettek.

A legényeknek a férfikort elérve tanúbizonyságot kellett tenniük arról, hogy képesek társaik inkognitóját megőrizni, mind fizikai, mind erkölcsi erővel. Ennek próbája az ujjhúzás volt: középső ujjukat összeakasztották, egymást húzták. Az lett a győztes, aki jobban el tudta húzni a másikat. A busók birkózása erőpróba volt. Az inkognitó fontos volt. Akit felismertek a maskarában, az hazament és más maszkot, gúnyát öltött.

UNESCO világörökség lett a Busójárás

  • hagyomány
  • Busójárás

UNESCO világörökség lett a Busójárás

2009-ben felvették a mohácsi busójárást az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

Az UNESCO 2009. szeptember 28. és október 2. között tartott kormányközi bizottsági ülésén a világ minden tájáról érkezett 111 jelölésről döntöttek a jelzett időben.

Bővebben: UNESCO világörökség lett a Busójárás

Busójárás története

  • történelem
  • Busójárás

Busójárás története

A mohácsi sokacok híres népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg.

A mulatság régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott.

Bővebben: Busójárás története

Mohács TDM
Mohácsi Városszépítő és Városvédő Egyesület Idegenforgalmi és Turisztikai Szervezete
Elérhetőségek
Cím
Mohács
7700
Telefonszám
+36 69 305 183
© 2007 - 2025 MohácsTDM